29.fejezet A fénylő szivárvány hídján túl...

Kedves olvasóim,kicsi késéssel,de megérkezett az új rész.Elég bizonytalan vagyok az írással kapcsolatban,mert nem írtok komikat,hogy milyen a blog.Negatív és pozitív komi is jöhet.

Na de nem szaporítom tovább a szót,következzék egy új fejezet főhőseink életében....

***Felhő távoli foltján napfény vár, s fénylő szivárvány hídján túl, ott a tündér tán...A szivárvány hídján túl.Mi is lehet ott?Csak át kell sétálnom ezen a színes,szikrázó gyönyörűségen, és ott lesz APA.Biztosan tudom.És pontosan olyan lesz,mint amilyennek az emlékezetemben őrzöm.Nem értem,miért lehetséges az,hogy elmosódott az arca valahol a múlt ködében.Miért nem látom a vonásait tisztán?***

Nem először álmodom a szivárvánnyal és Apuval,amióta elveszítettem.Zaynek is elmeséltem,mi az ami éjről éjre megjelenik előttem.

-Jó reggelt,drágám...-köszöntött egy csókkal Zayn.

-Neked is..-válaszoltam álmos hangon.

-Hogy aludtál?

-Nem túl jól.Apámmal álmodtam.

-Apukáddal?És mégis mit?

-Az utóbbi időben elég gyakran álmodom Apuval és a szivárvánnyal.Éjről éjre megtalál ez az álom.Amikor áttérek a szivárvány túloldalára,a rám várakozó Apám(Jeremy) arca nem több homályos pacánál.

-Ez normális,Mia.-ölelt át Zayn.-A tudatod így védekezik. Magad mesélted,mennyire megvisel,amikor itt-ott megpillantasz róla egy fotót.

-Mégis olyan rossz,hogy nem tudom magam elé képzelni az arcát. Nemrég mindennap láttam,ismerem minden egyes rezdülését....olyan ijesztő.Megzakkantam?

-Nem!Mondom,hogy ez a tudattalan védekezési akció az agyadtól.Ha nem hiszed,guglizz rá!Na,de most gyere búj ide hozzám.

-Nem,Zayn!Ideje lenne felkelnünk.Már délután 1 óra van.-néztem rá az órára.

-De...én még nem akarok felkelni.. Gyere búj még ide hozzám.-hívogatott

Beálltam a gardróbom elé,és próbáltam belőle előszedni valami viselhető és kényelmes göncöt.Nagy nehezen sikerült.Leccamogtam a lépcsőn,hogy megigyak egy kávét,de a többiek,Zaynen és Rajtam kívül,már ebédeltek.

-Jó reggelt.-köszöntem.

-Inkább,jó napot!Te kis álomszuszék!-mondta Liam

-Mit csináltatok éjszaka,hogy eddig aludtatok?-érdeklődött Harry.

-Harry,te nem vagy normális!-mondtam,majd fejbe vágtam.

Nemsokára Zayn is leccamogott a lépcsőn,majd megittunk közösen egy kávét, és elszívtunk egy-egy szál cigit.

-Miért vagy ma ilyen borús?-nézett rám érdeklődően Zayn.

-Semmi....semmi különös...csak tudod,ma van 2 éve,hogy Apu meghalt.-majd elkezdtem bámulni a padlót.

-Igen...bocsi,annyira sajnálom.Nem tudtam.-mentegetőzött Zayn.

-Ugyan honnan tudtad volna,drágám?-majd egy csókot leheltem az ajkaira.

-Drágám,ugye nem gond ha ma egy rövid időre egyedül hagylak?-nézett rám boci szemekkel Zayn.

-Nem,persze.Megértem,elfoglalt ember vagy!-majd újra megcsókoltam.

Zayn még megpuszilta a homlokomat,majd a bár púltról elemelte a napszemüvegét,és beült az autójába és elhajtott.Én még ültem a teraszon egy ideig,elszívtam egy újabb csikk cigit.Teljesen elmélyültem a gondolataimban,majd az álom magával ragadott.

*********************************

-Mia,kicsim,ébredj!

-Mi?Tessék?Mi?Hol vagyok?-ébredeztem.

-Nyugi,én vagyok Zayn.Elaludtál itt kint a teraszon.Én már vissza is jöttem.

-Szia,drágám.Merre jártál?-érdeklődtem.

-Elmentem neked egy ajándékért.

-Nekem?Hol van?Mit kapok?

-Gyere,itt van a sarokban.

Amikor odavánszorogtam a sarokig,megpillantottam egy édes kiskutyát.Annyira aranyos volt.Mindig is imádtam a kutyákat.

-Köszönöm Zayn.De honnan tudtad meg,hogy mindig is akartam egy kis kutyát?

-Sehonnan.Minden ok nélkül,csakis neked.

-Mi legyen a neve?

-Te adj neki nevet,hisz a tiéd.

-Akkor legyen..... Maui

-Rendben...mostantól Ő Maui.

-Jajj,annyira köszönöm,drágám.-ugrottam Zayn karjaiba.

(Ő itt Maui)

****

-Srácok,mit szólnátok,ha csinálnánk egy házi bulit ma este?-vetette fel az ötletet Harry.

-Ez jó ötlet!Mia te meg végre elhívhatnád a barátnődet,Cleot.-mondta Niall.

-Igen,végre megismerhetnénk!-helyeselt Louis.

-Ok,akkor inkább tartsuk holnap,hogy Cleo is ideérjen.Megyek és felhívom.

***

Felmentem a szobámba,és elkezdtem Cleot hívni.

-Szia,te partyállat!-ordítottam bele a telefonba.

-Szia.Mi ez a nagy lelkesedés?

-Semmi.Csak annyi,hogy holnap házibulit tartunk a srácokkal,és szeretnénk ha te is eljönnél.A fiúk megakarnak ismerni.-mondtam el egy szuszra.-Benne vagy?

-Természetesen!Máris lefoglalom a repülőjegyet.Holnap délután ott vagyok!-majd megszakította a vonalat.