Kedves olvasóim.. :) Nagyon sajnálom,hogy ilyen sokáig nem hoztam az új részt,de az utóbbi időkben egy lelki roncs voltam,és nem ment az írás.. :( De ígérem,pótolni fogom,a lemaradást. Továbbá is él,hogy csak bizonyos számú komment után,hozom az új részt,de most a 2 komment helyett,5 komment után jön a következőő rész! Jó olvasást!
Hirtelen kinyíltak szemeim,és egy hófehér szobában találtam magam.Felismertem a kórház szagát.De hogy kerültem ide?Mégis mi történt? Nem emlékszem semmire.
*Zayn szemszöge*
Arra ébredtem,hogy valaki nyöszörög mellettem,mikor kinyitottam karikás szemeimet,észre vettem,hogy Mia újra eszméletén van.Nagyon boldog voltam.
-Mia,egyetlenem,végre felébredtél.-öleltem át.
-Én is örülök,hogy felébredtem.Mi történt?Mégis miért vagyok kórházban?És te ki vagy?-hangzottak Mia szájából a furábbnál furább kérdések.
-Hogy én ki vagyok? Nem emlékszel rám?-vágtam értelmetlen arcot.
-Nem...nem emlékszem rád.Vagy talán mégis... te Zayn Malik vagy! Uram Isten!Te tényleg Zayn Malik vagy!! Ez lehetetlen,mit keresnél te mellettem?
-Én nem csupán Zayn Malik vagyok,hanem a barátod.Muszáj rám emlékezned...-törtem ki sírásban.
-Nem..ez biztos a "Kész átverés" tv show,lehetetlen,hogy te legyél a pasim,bár nagyon szeretném.Ez valami rossz vicc.
-Higgy nekem!Én vagyok a szerelmed..nem emlékszel?
*Mia szemszöge*
Ekkor belépett a kórterembe Dr.Edwards.
-Amelia,én lennék az orvosod,Dr.Edwards vagyok,de szólíts nyugodtan Tomas-nak. Hogy vagyunk? Mire emlékszel a történtekből?
-Hát úgy megvallva az őszintét,semmi nem emlékszem,doktor úr.Még arra sem,hogy miért kerültem kórházba.
-Frontálisan ütköztél egy szembejövő személygépkocsival... 2 hónapon keresztül kómában voltál. Nem csoda,hogy nem emlékszel semmire,a halál karmaiból mentettünk meg,de tudni való volt,hogy lesznek maradandó sérülései. Egy elég huzamos ideig tartó emlékezett kihagyásod lesz...De idővel minden helyre fog jönni.Most beküldöm Édesanyádat,mert már nagyon aggódik érted.-majd rám mosolyogva elindult kifelé a kórteremből.
-Zayn,kérlek gyere velem.-szólt Zayn Malik után.(akit még mindig nem értettem,hogy miért volt mellettem.)
A szobába egy velem egyidős fiatal lány jött be,rögtön gondoltam,hogy ő nem az anyám.
-Szia,Miaa....Végre felébredtél.!
-Szia...de te ki vagy?
-Oh,én butus,hát a legjobb barátnőd.Annyira hiányzott,hogy halljam azt a csilingelő hangodat.
-Értem...olyan mintha meghaltam volna,és újjá születtem volna.
-Furi lehet,az tuti.
-Figyu,itt volt az ágyam mellett ma egy srác,aki totál úgy nézett ki,mint Zayn Malik,és azt állította,hogy a barátnője vagyok.Ugye,hogy csak szívatni akart?
-Mia...nem volt bent semmilyen fiú nálad,előttem a bátyám Dr.Tomas Edwards. Pont akkor ébredtél fel,mikor bent volt.Biztos csak képzelődtél.Na de viszont nekem most mennem kell,a munkám miatt.Gyógyulj meg Barinőm.-és elindult kifelé az ajtón.
JUHIIIIIIIIIII!Meg volt a megkövetelt 2 komment!Itt az új rész!Ez egy elég furcsa rész lett,de ha van képzelőerőtök,akkor semmi furcsaság nem lesz benne.Olvassátok..és ugyan így él tovább a 2 kommi után következő rész!!
*Zayn
szemszöge*
-Isabell,mi ütött beléd?Nekem barátnőm
van,aki a kómában fekszik. Neked elment az eszed.- őrjöngtem.
-Én csak azt hittem…..hogy te is
akarod.-szabadkozott.
-Faszomat akarom….bazdmeg,hogy te egy
mekkora kurva vagy!Szóval csak ezért jártál olyan készségesen be a te drága
bátyádhoz,hogy visszacsábíts magadhoz!? –őrjöngtem még mindig teli torokból.
-De hát én nem ezt csináltam…Zayn…kérlek..-könyörögtem.
-Nem akarlak többet látni.-s ezzel a
mondattal ott is hagytam, és elviharoztam.
*Mia
szemszöge*
- Bekapcsolom a zenét. Nem bánthat
téged senki. Nyugodj meg, enged el magad!-mondtaDr. Vera Gorski.
És elindult a
zene…...♪.♪.♪.♪.♪.♪.♪.♪
-Ahogy
megbeszéltük. Te irányítod ezt a világot!
-De fáj!-mondta Sweety
- Engedd el a fájdalmat! Engedd el a kínt. Engedd
el az önvádat. A világ amit elképzelsz és amit irányítasz,olyan valóságos akár
a fájdalom.
- Hadd nézzelek. Hmmmmm… elég izmosnak tűnsz. Elindítok
neked valami zenét.Csak lazítsd el magad!Érezd a zenét. Nyisd meg a lelkedet!
Idd magadba,és mikor átjárt,kezd el táncolni!
Ekkor
meghallottam a zenét…de mintha a pokolba lettem volna. A kör közepén álltam,és
mindenki engem bámult. Én meg se tudtam mozdulni. Menthetetlenül fájt minden
porcikám. Még a levegővétel is nehéz volt számomra,nem hogy a táncolás .Nem
volt erőm.
-Hogyha nem táncolsz,haszontalan vagy!És mi
nem tartunk meg olyasmit,aminek nincs haszna. Tudod a harc a túlélésért,itt
indul,most….Ha nem akarsz küzdeni,nem is fogsz. Azt hiszed,hogy nincs erőd,de
van! Miért félsz? Nem kell. Megvan minden fegyvered a harchoz,hát küzdj!....Még
egyszer!
-Mindenkinek
van egy angyala. Egy oltalmazó,aki vigyáz rá. Sosem tudhatjuk épp milyen alakot
ölt. Egyszer egy vénemberét, máskor egy kislányét. De ne hagyd, hogy becsapjon
a látszat. Erősebb ő bármelyik sárkánynál. Mégsem azért kísér, hogy harcoljon
érted… Hanem, hogy a színpad széléről a füledbe súgja…Hatalmad van az általad
teremtett világ felett. - mondta már tapasztaltan Sweety.
-És én ennek ellenére sem hiszek az angyalban.
Meggyőzöm magamat, hogy nem létezik..ám mégis megjelenik…A legváratlanabb
helyen…A legváratlanabb időben…Bármilyen alakban szólhat hozzám…Ha kell
túlüvölti a démonokat is.
Felráz,új küzdelemre sarkal… mondtam
-És végül…………?tette fel a kérdést Madam Gorski.
-Az utolsó kérdéseim: Ki lesz a történet
főhőse? Ki húzza el a függönyt? Ki irányítja a tánclépéseimet? Ki kerget az
őrületbe? Ki ostoroz, és ontja rám a
győzelmi koronát,ha túlélem a lehetetlent? Ki Ő? Ki teszi mindezt velem? Ki
segít, hogy életemmel tisztelegjek a szeretet előtt?Ki küld rám szörnyeket azt
énekelve,hogy sose halok meg?Ki tanít meg rá mi a valódi,és mi a nevetséges
hazugság?Ki dönti el miért élek és mért halok meg?Ki láncol le engem?És ki őrzi
szabadságom kulcsát????-törtem ki sírásban.
Erre Madam Gorski lehajtotta a fejét,és
megszólalt. :
-„TE MAGAD!”
Elsötétült minden előttem,csak egy hangot
hallottam ami ezt üvöltötte:
Drága olvasóóim!Meghoztam az új részt.Elég nehézkesen tudtam összeszedni a gondolataimat,mivel nem kapok semmilyen visszajelzést a bloggal kapcsolatban.Arra kellett vetemednem,hogy bevezetem azt a szabályt,hogy max 2 komment után jön a következő rész!Jó olvasást!
2 komment után következőő rész! :)
*Zayn szemszöge*
-A műtét sikeres volt,de a beteg nem
úszta meg maradandó sérülések nélkül. Nagyon erősen beüthette a fejét, mert egy
óriási zúzódás van a hölgy fején. Ha felébred, több mint valószínű, hogy súlyos
emlékezet kihagyása lesz. Sokkal súlyosabb következményei is lehetnének ennek a
balesetnek, köszönjék meg az Égnek, hogy ennyivel megúszta.
- Emlékezet kihagyás? És mégis mennyi
ideig? Mire fog emlékezni? - érdeklődött Daphne.
- Nem tudom pontosan megmondani az
időtartamát, de biztos, hogy hosszú távon nem fog az eddig történtekre emlékezni.
- És hogy tudnánk neki segíteni,hogy
vissza nyerje az emlékezetét?- kérdeztem.
- Képeket lehet neki mutatni, vagy
olyan élményeket mesélni neki, aki nagy nyomokat hagyott benne. De először még
ébredjen fel az altatásból. Már levitték a szobájába, egyesével bemehetnek
hozzá.Ha valami gond adódna keressék,Dr.Edwards-t,vagyis engem.
- Én szeretnék először bemenni,ha nem
bánod Daphne. - szólaltam meg.
- Nem… semmi képen. Te vagy a felelős
mindenért. Én megyek be hozzá először, az én lányom!
Daphne ment be elsőnek Mia-hoz.
Szinte óráknak tűnt az az idő,amíg bent volt mellette.Fura gondoltatok járták
át az agyamat: „Vajon Daphne-nak tényleg
igaza van azzal kapcsolatban,hogy ha nem jövök össze Mia-val,akkor semmi baj
nem történik vele.És boldog lenne.Lehet,hogy jobb lenne neki nélkülem.De hát
mégis hogy engedjem el magam mellől,hiszen Ő a mindenem.Ő az életem.” Gondolatmenetemből
a kórterem ajtajának záródása zökkentett ki amin Daphne jött ki.
-Most már bemehetsz!- mondta fél
vállról Daphne.
Amikor beléptem a kórterembe ott
feküdt az Életem. Arca hófehér volt,akár a fal. Ajkai szárazak,és repedezettek.Úgy
feküdt ott,akár egy holt….de még így is gyönyörű volt.
-Életem szerelme,ez mind az én
hibám.Ha megvédlek,akkor semmi nem történik veled..De sokkal fontosabbnak
éreztem a karrieremet.Nagy hiba volt.
Csak ültem mellette az ágyon,és
vártam hogy felébredjen.De semmi nem történt,ugyan úgy feküdt ott órák
elteltével is. Szükségem volt egy kávéra,ezért elindultam a kávé
automatához,amikor egy ismerős emberbe futottam bele.Isabella.
-Zayn,te meg mit keresel itt?De jó
téged újra látni!- mosolygott rám
-Isabell,hát…a
barátnőmnek,Miának,autóbalesete volt.Súlyosan megsérült.És most jelenleg
kómában van.És te mit csinálsz a sürgősségin?
-Én,csak a bátyámat látogattam
meg,Tomas-t!Itt dolgozik.-vigyorgott.-És hogy van a kis barátnőd,nem eset semmi
komoly baja?- érdeklődött közömbösen.
-Mondtam,jelenleg kómában van,de több
mint valószínű,hogy hosszas emlékezet kiesése lesz.
-Oh,szegényke.- sajnálkozott Isabella
-Na de én most megyek is vissza
Miához,csak kávéért jöttem ki.
-Ok,melyik szobában is van?
-A folyosó végén,a 232.szoba.
-Szia,Zayn.jó volt újra látni.-majd
megpuszilta az arcomat.
-Szia.-köszöntem el én is.
*2 héttel
később*
Már eltelt 2 hét, és Mia még mindig
nem ébredt fel. Nagyon félek, nem is merek arra gondolni, hogy mi lesz velem, ha
nem ébred fel soha többé. Erre még nem is szabad gondolnom. Biztosan rendbe jön
majd. Ezalatt a 2 hét alatt elég sokat találkoztam Isabell-el, jó volt
valakivel beszélgetni. Mert ha ő nincs, akkor lehet, hogy már belebolondulta
volna a várakozásba. És itt egy újabb nap, reménykedve várom, hogy megmozduljon
a keze, vagy a teste. De semmi. Ma is találkozom Isabella-val,mert muszáj valakivel
beszélgetnem. A mai délután Daphne lesz bent Miával a kórházba. Úgy
döntöttem,hogy meglepem ma Isabellt,elmegyek hozzá,mert Ő volt az aki tartja
bennem a lelket.
-Szia.Te meg mit keresel itt?Neked
nem a kórházba kellene lenned,Mia mellet?-nézett meglepődve Isabell.
-Ma az anyukája van van,és én meg gondoltam
megleplek,mert te tartod bennem a lelket.
-Ez szupi. Akkor megyünk sétálunk
egyet?
-Ok…
Elindultunk sétálni.
-Zayn,te még mindig cigizel?-nézett a
számban logó csikkre.
-Hát igen…de most ez természetes. Mert
csak akkor cigizek,ha ideges vagyok,és bánt valami.
-Gyere ide,hadd öleljelek meg.-húzott
magához.
Amikor eresztettem az
ölelésből,Isabell megcsókolt.És én marha pedig vissza csókoltam.
„Egy utolsó,aljas,nőfaló,gerinctelen alak vagy Zayn Malik.Ott fekszik a
barátnőd a kórházba kómában,te meg itt smárolsz az exeddel”-Ezek a gondolatok gyötörtek és
vádoltak.
Megvan az 3830 látogató!!! El sem tudom mondani hogy mennyire örülök..köszönöm,hogy megértéseteket a részek késésével.Jó olvasást!
*Mia szemszöge*
Elindultam haza felé a bevásárlóközpontból.Gyorsan hajtottam hisz siettem haza,és közbe még Cleotól is kaptam egy sms-t.Arra lettem figyelmes,hogy egy autó frontálisan felém halad,és még egy nagy durranást hallottam,de utána elsötétedett minden.Se kép,se hang.
Sírva fakadtam.Nem tudtam,hogy hol vagyok.Minden olyan fehér volt,akár a mennyország.Nem,nem halhattam meg!Hisz élek!Vagy mégsem.Ez csak egy ÁLOM!Egy kihalt szobában álltam,a sarkok sötétek voltak, senki nem volt ott.Hangokat hallottam,ami így szólt hozzám: "Mesél a csend. Szinte ordít az éjszakába.
Gondolataid fájnak, de nem tudsz tőlük szabadulni. Elmerülnél a képzelet
tengerében, de szakadatlanul forog a valóság-kerék. Magasra felcsap a
gondolat-hullám, majd visszahúz a mélybe. Futnál, menekülnél, de nincs hova.Egyedül vagy. Felejtenél, de képtelen vagy. Fogva
tart egy szó, egy álom. Próbálod magadba szívni e szót, átélni, átérezni,
mélységében. Csak egy elképzelt álom? Sejtjeid dübörögve zakatolnak, nem, nem,
nem. Valóság. Igen, az. Tükör, amibe belenézhetsz. Láttad már magadat benne. De
most fénytelen. A sűrű homályban látsz valamit. Villámlik. A villám, érted
született. Nem társad,csak utad,ezen, pillanatában melléd szegődött. De
hatalmát kimutatva eltűnik. Csak egy perc volt. Vagy még annyi sem. Egyedül
vagy. Kimondott szavak, talán már csak vergődnek. Céltalanul koppannak, mint
ahogy az eső kopog az ablakon. Fekszel az ágyon. Fázol. Jégbe fagyva remegsz,
érzed, ahogy ereidben lüktet a véred, legalább az melegít. Már csak a Hold
ezüstös fénye vigyáz Rád. Kinyújtod kezed felé, de csak a semmit markolod.
Egyedül vagy. Kiáltanál a végtelenbe, de nem tudsz megszólalni, valami a
torkodban. Folynak könnyeid. Nézheted a sötétbe borult eget, de még a csillagok is elbújtak. Nincs
kihez szólnod. Fejed magasra emeled, talán, hátha legalább egy csillag ragyogna
fényesen,de nem. Sós íz a szádban, könnyed íze, mi megállíthatatlanul folyik.
Mintha lehúzná a tehetetlenség súlya a földre. Onnan indultál, oda tartasz.
Egyedül vagy. Fájdalom-kövek hevernek mindenhol. Beléjük botlasz, most is.
Talán csak homokszemek, talán kavicsok vagy nagyobb kövek, kinek melyik. Neked
sziklák. Hangtalan próbálod áttörni a sziklafalat, lehet mögötte vár az Éden.
Lassan már képtelen leszel áthatolni rajta. Emlékezz, volt, hogy sikerült. De
már fogy az erőd. Meddig bírod még, Egyedül vagy. Fáj minden. Talán egy ölelés
enyhíthetné fájdalmad. De csak a falak néznek Rád. Mintha a
sötét sarkok bólogatnának, igen, lásd be, nincs kit ölelned. Álmodban volt. Oh,
az álmaid. Végignézed, ahogy minden szertefoszlik. Valahol a távolban talán
Valaki még gondol Rád. Egyedül vagy. Még mindig egyedül. DE MÁR ÉBREN! Közben
pedig rájössz ez nem álom volt , hanem valóság"
*Zayn szemszöge*
Csörgött a telefonom,ismeretlen szám volt.Nem szoktam felvenni az efféle hívásokat,de most mégis felvettem.
-Zayn Malik?-kérdezte egy durva férfi hang.
-Igen,én vagyok!Kivel beszélek?-érdeklődtem.
-Jack Howard nyomozó.A mai nap egy fiatal hölgy,Amellia O'Farrel frontálisan ütközött egy személygépjárművel.A fiatal hölgy telefonjából tudtuk meg az ön telefonszámat,kérjük értesítse a hozzátartózóit.
-Uram Atyám...és hogy van most Mia??-rémülten kérdeztem.
-Életveszélyes állapotban szállították a kórházba,a jelenlegi állapotáról nem tudok semmit mondani.De ön közeli hozzátartozója?-érdeklődött a nyomozó
-A barátja vagyok.Melyik kórházba szállították?Azonnal oda megyek.
-Royal Brompton Hospital: Sydney Street.Sürgősségi.
-Máris indulok.-nem várva a nyomozó reakciót lecsaptam a telefont.Hagytam csapot papot és elindultam a kórház felé.Az úton végig az járt a fejembe,hogy hogyan is hagyhattam egyedül,amikor ennyire letörte az a hülye videó!?Miért nem vittem magammal,miért kellett egyedül hagynom?Mégis hogy történhetett?Hová mehetett,amikor a baleset történt?Mikor a kórházhoz megérkeztem,örült sebességgel rohantam be a portára.
-Mia O'Farrel...most hozták be,autóbalesetet szenvedett,hogy van?Kérem mondjon valamit.-kezdtem el sírni.
-Kérem szépen nyugodjon meg,de a fiatal hölgy élet halál között lebeg.Jelenleg a műtőben van,az életéért küzdenek...nem sok jóval szolgálhatok.A 72-es műtőben van,a 4 emeleten,menjen oda és ha kijön az orvos ott rögtön megtudhatja,hogy milyen állapotban vagy a hölgy.Ön az egyedüli hozzátartozója?
-Nem,én a barátja vagyok,szülei...-mondtam könnyek közepette.
-Máris értesítjük őket..
-De már csak az édesanyja él.Daphne O'Farrel őt keressék
-Azonnal értesítem,de kérem nyugodjon meg.
Egy 15 perc múlva a fiúk toppantak be a kórházba Daphne-val.
-Minden a Te hibád,te nyomorék.-kezdett el rám ordibálni.-Ha te nem kábítod el,akkor ez soha meg nem történik.Mióta veled van a lányom,azóta már annyi baj történt vele.Tönkre tetted az életét,és rá se merek gondolni,de ha meghal,én téged is megöllek.-majd felpofozott.
-Daphne,de ez nem a Zayn hibája.-próbálta lenyugtatni Harry.-Nem ő tehet róla.
-Most azt akarod nekem bemesélni,hogy a lányom hibás mindenért?
-Nem,mert Jason a hibás mindenért.Ha nem teszi vel a youtube-ra azt a videót,és Mia nem dúlja fel magát rajta,akkor mi ma nem lennénk itt.És most nem azzal kellene foglalkozni,hogy ki a hibás mindezért és ki nem,hanem IMÁDKOZNUNK kellene,hogy Mia túlélje!-sírta el magát végül Harry is.
Már két óra eltelt,de még semmi hír Mia felől.Nagyon ideges voltam,forrt bennem a düh.Ekkor kilépett az orvos a műtőből.
-Hogy van?Mi van vele?Ugye jól van.-hangzottak a kérdések a doktor felé.
Szívem legszebb rózsaszálai,nagyon sajnálom,hogy ilyen sokáig késtem a résszel.De az utóbbi hetekben/napokban minden úgy összejött.Ballagás,év végi vizsgák.De nem szaporítom tovább a szót,jó olvasást!
-Ez a videó tönkre tehet teljesen.Zayn mi a francot csináljak?Hogy töröljük le ezt a videót?
-Ez már menthetetlen.Terjedd mint a vírus.Sajnálom,életem.Törődj bele,,hogy ezt a videót már az egész világ látta.
-Jajj,ne!És neked nem lesz belőle semmi bajod?
-Ugyan miért lenne,Mia?
-Nem is tudom.Mert rólad szól a dal..és az a kommentár se volt semmi,amit a műsorvezető hozzáfűzött.
-Ne izgulj emiatt.Minden rendben lesz.Annyit tehetek,hogy letiltathatom ezt a videót,de aki már letöltötte,az újra vissza feltöltheti.
-Ok köszönöm,Zayn..Szeretlek..
-Ilyen szép lány, nincs is talán. A szél játszik hosszú haján. Csillog szeme,forr mindene, a teste tűzzel van tele.. ♪♥ -Jajj,Zayn..nagyon szeretlek.Te vagy nekem a mindenem.-kimondva e súlyos szavakat,át ölelt,és szenvedélyesen megcsókolt.Mikor ajkaink elváltak egymástól megszólaltam. -Miért.....mért nem tarthat ez a pillanat mindörökké? -De hisz örökké fog tartani..itt vagyunk egymásnak. -Ma este....ma este az örökké valóság egy nyitott ajtó.
Nekem is sikerült nagy nehezen kikapálóznom az ágyból.Levánszorogtam a konyhába hogy
valami ehető reggeli után nézzek,de semmit nem találtam a hűtőbe ezért úgy
döntöttem,hogy elmegyek bevásárolni.Felmentem vissza a
szobámba,megmosakodtam,felraktam egy szolid kis sminket,kezembe vettem a telefonomat
és elindultam a boltba.Elég sok mindent kellett vennem,mert nem volt szinte semmi otthon.
Vásárlás közben egy üzenetem érkezett...Zayn küldte.Ez állt benne.
"Örökké az idők végezetéig...Mostantól csak TE és Én!Egy dobogó szerelem a
szívemben.Remélem a tiedben is! Rád gondoltam.Fél óra és együtt lehetünk."
Ment is azonnal a válasz!
"Szabadok vagyunk,ahol minden megengedett és a SZERELEM az első.Örökkön örökké
együtt,hajózunk a végtelenségig."
Majd a vásárlást befejezve haza cipekedtem.Nagyon nehéz volt az a rengeteg kaja.De ennyit kell vásárolni,ha az ember 5 éhenkórász fiúval él egy lakásban.. :D
Reggel Zayn karjaiban ébredtem,ahogy éjjel elaludtam.Olyan volt,mintha a mennyországban lettem volna,ölelése gyengéd volt.Zayn még aludt,nem akartam felkelteni.Még akkor is olyan cuki,amikor alszik.Ott feküdtem mellette és néztem.Hirtelen Liam,Louis és Niall rontott be az ajtónkon.
-Már megbocsássatok,ez magán szféra.
-Bocsi,bocsi,Mia cica!-húzta az agyamat Harry.
-Mi a fenét akartok?Hagyjatok aludni.-dörmögte Zayn a párnába temetve a fejét.
-Csak egy elég érdekes videót linkelt nekünk Jason,rólad Mia.-mondta Liam.
-Rólam??-meresztettem szemeket.
-Igen,rólad.Megakarod nézni?-kérdezte Louis,majd a kezembe nyomta a laptopját.
-Látni akarom.-kapta ki Zayn a Louis kezéből a laptopot.
Zayn elindította a videót,és akkor minden emlék feltört bennem.
(hogy értsd a történetet nézd meg a videót,mert másképp nem lesz értelme.)
-KÉNKÖVES MENYKŐ?Én azt a pasit megölöm.Elmebeteg..-őrjöngtem
-Mia,hát ez a videó,mit mondjak.-kötekedett Harry.
-Mikor készült ez a videó,Mia?-érdeklődött Zayn.
-Hát...ez akkor,amikor...összevesztünk...a bulis csókod után..ebbe a dalban volt minden dühöm.Hülyültünk Jasonnal,hogy csinálunk hozzá egy videót...de nem gondoltam,hogy meg is csináltuk...A drogok miatt nem sok mindenre emlékszem arról napokról.Ki tudja,hogy milyen hülyeségeket csináltam,a szer hatása alatt.Bele se merek gondolni.Nagyon sajnálom ezt az egész ügyet.Annyi bajotok van velem,kész csődtömeg vagyok.
-Ne beszélj badarságokat,Mia...nem voltál magadnál,amikor ezeket a dolgokat művelted.Én ahogy vagy,úgy SZERETLEK!-mondta Zayn,majd egy csókot lehelt lágyan az ajkamra. *-*
-De ezt a videót muszáj lesz nagyon gyorsan letöröltetni a youtube-ról,mert ha elterjed,akkor sok bajunk lesz belőle...neked is Mia,de nekünk is.. -mondta Louis.
-Ok,minél hamarabb tiltassuk le..Köszönök mindent srácok,amit értem tesztek.-öleltem meg őket.-Na de hol van Niall?Még mindig alszik?
-Biztos..de már nem sokáig.-üvöltötte el magát Harry,és már rohant is felébreszteni,vagy inkább felriasztani Niallt.
Miután mindenki felébredt,még Cleot is sikerült kikaparnunk az ágyból,akkor levánszorogtunk a nappaliba és elkezdtünk valami reggelit/ebédet összedobni.A fiúk annyira segítőkészek voltak,hogy beültek a tv elé,és nem mozdultak volna meg.Mikor elkészültünk a reggelivel,majd szívinfarktust kaptam,amikor a híradóban megláttam a videómat.
"A tündérkislány,Zayn Malik barátnője,nem is olyan tündéri?Valójában,egy ketyegő bomba.A minap előkerült róla egy zenés videó,amiben elég durván szidalmazza a volt pasiját.Még a hülye is tudja,hogy ez a dal Zaynnek szól,vagy szólt.Szóval,eddig tartott volna a nagy románc?Nem tudjuk,hogy mi történik a két fiatallal,de lehet,hogy van egy 3 tag is a kapcsolatukban?"
Amikor meghallottam a műsorvezető kommentárját,azt hittem,hogy összeesem...
Szívem kuglófjának egyetlen mazsolái...nagyon sajnálom,hogy ilyen későn került fel az új rész.Nagyon kevés időm van,készülés a vizsgákra,felvételi és még ott a színház is.Bocsika.. :( De nem szaporítom tovább a szót,jó olvasást!
**1 hónappal később**
Reggel irtózatos fejfájással ébredtem.De nem lepődtem meg,a tegnap este bulizás miatt.Eléggé eldurvult a buli,piálás terén.Egy kicsit sokkal többet ittunk a kelleténél...sokkal többet.Nagy nehezen kikeltem az ágyból.Majd bevánszorogtam a fürdőszobába,amikor bele néztem a tükörbe,rendesen megijedtem.Nagyon durva látvány fogadott,de ez van.Ilyen egy másnapos.Levánszorogtam a nappaliba,ahol még egy lélek sem volt.Mindenki aludt.Ránéztem az órára,11 órát mutatott.Készítettem magamnak egy jó erős kávét,hogy valamit javítson rajtam.Kiültem a teraszra a kávémmal és rágyújtottam egy cigire.Hirtelen léptekre lettem figyelmes.Hátrafordultam,és Zaynt pillantottam meg.
-Jó reggelt,szépségem.!-köszöntött egy csókkal.
-Neked is!Felébresztettelek?-néztem rá.
-Nem...a fejfájás ébresztett fel.-mondta,majd megfogta a fejét.
-Nekem is nagyon fáj.Kérsz egy kávét?
-Az most jól esne!Köszi.
-Azonnal hozom.-mondtam,majd elindultam a konyhába kávéért.
Mire vissza értem,Zayn már rágyújtott,és a hintaszékben ült.
-Parancsoljon,Felség!-pukkedliztem előtte.
-Köszönöm,szolga.!-vágta rá,röhögés közepette.
-Szolga a nagynénéd,de nem én.-förmedtem rá.
-Te kezdted.-mutogatott rám.
-Nem kezdtem én semmit.Amúgy nem tanították meg,h nem illik mutogatni?!Ej,de buta vagy!-húztam.
-Én a buta....Amelia O'Farrell ezt még visszakapod.-mosolygott huncutan.
Ahogy kimondta ezt a mondatot felkapott az ölébe és kirohant velem a medencéhez,és beledobott.
-MALIK...ha valahogy kimászom innen,véged lesz.-hisztériás rohamban törtem ki.
-Te csak azt hiszed.-vigyorgott.
-Segítenél?-nyúltam a keze után.
Ő mi sem sejtve felém nyújtotta a kezét és én berántottam a vízbe.Ez az előnye annak,ha valaki konditerembe szokott járni.. :)
-Kitekerem a nyakad,Zayn.-ugrottam rá,majd lenyomtam a víz alá.
***********************
-Haver,mi a fenének vagytok ti csurom vizesek?-förmedt ránk Liam.
-Bocs,de ez a csaj annyira ügyetlen,hogy legalább ötször beleesett a vízbe.-mutatott rám.
-Nem is igaz.-boxoltam a karjába.
-Hoznál nekem vizet?-kért meg Zayn.
-Persze.5 perc és jövök.-indultam el a konyha felé,amikor a konyhába megpillantottam egy lányt a pultnál.
-Vizes haj?Kitalálom beledobott a medencébe,és előadta az egyszemélyes vízalatti műsorát.És hogy tetszett?-szólított meg.
-Ki vagy te?
.Zayn barátja,bár....tudod elég sok van neki.Mindenkit elkábít...egy ideig.-majd kiment a konyhából.
Én még ott maradtam,víz után nyúltam...de elment a kedvem.
-Lotyó.. -jegyeztem meg úgy,hogy ő már ne hallja.
Majd felrohantam a szobámba és becsaptam az ajtót.Levágtam magamat az ágyra,és kis idő múlva kopogtatásra lettem figyelmes.Kinyitottam az ajtót.Zayn volt az.
-Szia,nem jöttél vissza.-mondta.De én meg sem hallgatva rácsaptam az ajtót.
-Mia!
Rácsaptam az ajtóra.-Csak menj el!Érted!
-Mi a baj?
-Menj innen!
-Mia,mi történt?Mia?
Nem törődve Zayn dörömbölésével,kinyitottam az ablakot,és rágyújtottam egy cigire.Louis és Harry beszélgetésre lettem figyelmes..
-Mit gondolsz meddig fog ott ücsörögni egyedül?-kérdezte Harry.
-Menj,kérdezd meg!-utasította Louis.
-Nem,nem az én pasim.Miáé.
Kiordítottam az ablakon.-Tévedsz Harrold,nekem se a pasim.-Nem törődve a közbeszólásommal folytatták tovább a csevegést.
-Szerinted egész nap ott marad?-kérdezte Harry.
-Öööö..nehéz megmondani.-válaszolta Louis.
-10 dollárba,hogy IGEN!-kezdett el alkudozni Harry.
-10 dollár?Rendben...de hogy izgibb legyen, legyen mondjuk 20 dollár.
Majd megkötve alkujukat kezet fogtak.
-20 dollár,hogy NEM marad ott.-mondta Louis.
-Mi van ha örökre ott marad?-kérdezte aggódva Harry.
Megelégelve a fiúk beszélgetését,lerohantam az udvarra.
-Nektek mi bajotok?-kiabáltam rájuk.
Majd oda mentem Zaynhez,aki ott ült a napágyon és meredt maga elé.
-Mozdulj már meg Zayn,Harry és Louis aggódik miattad.
-Nem,míg nem tudom meg mi a bajod.Isabella miatt?-állt fel,és közelebb lépet hozzám.-Láttalak titeket.Mit mondott?
-Kérlek,hagyjuk ezt!-elindultam vissza a házba.
-Abba hagyom az ücsörgést,csak kérlek mondd el!
-Nézd,nem azért jöttem ide,Londonba,hogy egész nyáron romantikázzak egy nyálas szépfiúval.Aki az összes lányt,akit felszedett ugyan úgy dobja be a medencébe.
-Tessék?-nézett rám.
-Isabella mesélte,milyen sok barátnőd volt.Egyáltalán nem akarok csupán a következő trófea lenni,a vadászkalandjaid során.Nem akarok ott randizni,és ugyanazt tenni,mint a többiek.Úgyhogy jobb lenne,ha ennek most vége lenne.-nagyon fájt,amit mondtam,de így láttam jónak.
-Vége?Vége minek?Mia,igen..Más lánnyal is randizgattam mielőtt veled találkoztam.De csak mielőtt veled találkoztam.Komolyan ezért vagy rám dühös?
-Zayn,ne merészeld rám kenni.Mind ketten jól tudjuk,hogy nem én szúrtam el.
Majd megfogta a fejem,és vadul megcsókolt.Hosszú és vad csókolt lehelt ajkamra,mikor elváltak ajkaink megszólalt.
-Mia,te más vagy,mint a többi lány.
Majd ismét megcsókolt.
******************
Amikor bementem a nappaliba ott volt Cleo és Harry.Lehuppantam a kanapéra,és vigyorogtam mint a tejbe tök.
-Miát,megcsókolták.-ugrándozott Cleo.
-Cleo?
-Szóval,igaz!Harry,nézd meg az arcát.!
-Cleo!
-Hé,írjunk neki egy dalt.-vetette fel az ötletet Harry.
-Fejezd be,vágtam hozzá egy párnát Harryhez.
-Miátt,megcsókoltááááák!.-kezdte el énekelgetni.
-Elég már.-förmedtem rájuk!
-Jól van..igen.igen...de...-vigyorogtak.
-Mi van?
-Uhhhh...-kezdték el egyszerre.
-Na én megyek aludni.
-Még látszik.-szólt utánam Cleo.
-Utállak!-nyújtottam ki rá a nyelvemet.
-Húha.-Harry csak ennyit tudott hozzáfűzni.
Felmentem a Zaynel közös szobánkba.Aki épp a fal mellett kapirgált valamit.
-Mit csinálsz?
-Épp bele akarom vésni a nevünket a falba.
-Nem hiszem el,hogy belevésed a nevünket a falba.
-Mi a középső neved?-nézett rám.
-Nem mondom el.Ez olyan nyálas.
-Mia El O'Farrell.
-El...
Majd elkészítette a bevésést..És a karjai között aludtam el..
Meghoztam az új részt.írjatok komikat!Nah ennyit a dumáról. Jó olvasást
Teljes gőzerővel készültünk az esti bulira.Rendeltünk egy csomó kaját,de mellesleg tömérdek mennyiségű alkoholt,vízi pipát és cigit.Eléggé züllött társasággá változunk,ha bulizunk.A dekorációval nem sokat foglalkoztunk,csak a bútorokat toltuk oldalra,hogy legyen hely táncolni.Aztán elindultam a szobám felé,hogy kiválasszam a ruhámat az esti partyra.Nagyon sokáig tűnődtem,és rengeted ruhakombinációt próbáltam fel.Nem vettem túl elegánsra a ruhámat,egy farmer forrónaci és egy hasvillantós póló mellett döntöttem.
Nemsokára Cleo is megérkezett.Annyira megörültem neki,hogy a nyakába ugrottam még az ajtóban.Olyan jó volt újra látni.És következett a szokásos távollét utáni sikítás.
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ-sikítottam.
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ-kaptam a sikító választ Cleotól.
Még egy ideig sikítoztunk,mire Harry megelégelve a sikítást,szó szerint betapasztotta a számat a kezével.
-Elég volt!Beszakad a dobhártyám.Rosszabbak vagytok mint a több száz rajongó egyszerre.-duzzogott.
-De tapintatlan vagyok,még be sem mutattalak a mi kis Hazza-nak!Cleo,ő Harry!-mutattam Harry-re,aki még mindig mérges volt a sikongatás miatt.-Ő pedig Cleo!-szóltam oda Harryhez.
-Szia.-köszönt illően Cleo.
-Hali.-vágta rá durcásan Harry.
-Na,Harold,ne csináld már!Pont most kell neked is duzzognod,amikor Cleo is itt van,és egy oltári nagy házibulira készülünk?-kuporodtam az ölébe.-Na,Harry bébi..Létszikeeeee.-nyafogtam neki egy sort,mire megbékélt.
-Na legyen,de nehogy még egyszer elkezdjetek nekem visongni!-parancsolt ránk.
*********************************************************************************
Kb vagy 50 embert hívtunk meg,de az buliba,a triplája érkezett meg.Az 50 ember is szólt még a barátainak,így elég sokan lettünk.De nem volt probléma,mert oltári nagy volt a srácok lakása.Cleoval nagyon jól buliztunk,táncoltunk mint az őrültek.Amikor a DJ egy lassú számot játszott,Zayn megragadott és szorosan magához húzott,hogy táncoljak vele.De a táncunk inkább csókolózásba ment át...
Ittunk....nem is keveset.Mindenki részeg volt,talán Liam maradt valamennyicskét józan.Cleo is totál részeg volt.A nagy táncolás közben,arra lettem figyelmes,hogy Cleo a bárpulton ül,és épp Harryvel csókolózik.
-Ezek aztán gyorsan összejöttek.-jegyeztem meg Zayn-nek,majd rámutattam a turbékoló barátaimra.
-Hát,Harry nem arról híres,hogy vesztegeti az időt.-vágta rá Zayn.
-Oh,tényleg....
-De gyere csak te is ide...-magához húzott és megcsókolt,majd felkapott az ölébe és felrohant velem a szobánkba.És akkor már csak annyira lettem figyelmes,hogy lekerül rólam a ruha,és megtörtént az a dolog...ismét.
Kedves olvasóim,kicsi késéssel,de megérkezett az új rész.Elég bizonytalan vagyok az írással kapcsolatban,mert nem írtok komikat,hogy milyen a blog.Negatív és pozitív komi is jöhet.
Na de nem szaporítom tovább a szót,következzék egy új fejezet főhőseink életében....
***Felhő távoli foltján napfény vár, s fénylő szivárvány hídján túl, ott a tündér tán...A szivárvány hídján túl.Mi is lehet ott?Csak át kell sétálnom ezen a színes,szikrázó gyönyörűségen, és ott lesz APA.Biztosan tudom.És pontosan olyan lesz,mint amilyennek az emlékezetemben őrzöm.Nem értem,miért lehetséges az,hogy elmosódott az arca valahol a múlt ködében.Miért nem látom a vonásait tisztán?***
Nem először álmodom a szivárvánnyal és Apuval,amióta elveszítettem.Zaynek is elmeséltem,mi az ami éjről éjre megjelenik előttem.
-Jó reggelt,drágám...-köszöntött egy csókkal Zayn.
-Neked is..-válaszoltam álmos hangon.
-Hogy aludtál?
-Nem túl jól.Apámmal álmodtam.
-Apukáddal?És mégis mit?
-Az utóbbi időben elég gyakran álmodom Apuval és a szivárvánnyal.Éjről éjre megtalál ez az álom.Amikor áttérek a szivárvány túloldalára,a rám várakozó Apám(Jeremy) arca nem több homályos pacánál.
-Ez normális,Mia.-ölelt át Zayn.-A tudatod így védekezik. Magad mesélted,mennyire megvisel,amikor itt-ott megpillantasz róla egy fotót.
-Mégis olyan rossz,hogy nem tudom magam elé képzelni az arcát. Nemrég mindennap láttam,ismerem minden egyes rezdülését....olyan ijesztő.Megzakkantam?
-Nem!Mondom,hogy ez a tudattalan védekezési akció az agyadtól.Ha nem hiszed,guglizz rá!Na,de most gyere búj ide hozzám.
-Nem,Zayn!Ideje lenne felkelnünk.Már délután 1 óra van.-néztem rá az órára.
-De...én még nem akarok felkelni.. Gyere búj még ide hozzám.-hívogatott
Beálltam a gardróbom elé,és próbáltam belőle előszedni valami viselhető és kényelmes göncöt.Nagy nehezen sikerült.Leccamogtam a lépcsőn,hogy megigyak egy kávét,de a többiek,Zaynen és Rajtam kívül,már ebédeltek.
-Jó reggelt.-köszöntem.
-Inkább,jó napot!Te kis álomszuszék!-mondta Liam
-Mit csináltatok éjszaka,hogy eddig aludtatok?-érdeklődött Harry.
-Harry,te nem vagy normális!-mondtam,majd fejbe vágtam.
Nemsokára Zayn is leccamogott a lépcsőn,majd megittunk közösen egy kávét, és elszívtunk egy-egy szál cigit.
-Miért vagy ma ilyen borús?-nézett rám érdeklődően Zayn.
-Semmi....semmi különös...csak tudod,ma van 2 éve,hogy Apu meghalt.-majd elkezdtem bámulni a padlót.
-Ugyan honnan tudtad volna,drágám?-majd egy csókot leheltem az ajkaira.
-Drágám,ugye nem gond ha ma egy rövid időre egyedül hagylak?-nézett rám boci szemekkel Zayn.
-Nem,persze.Megértem,elfoglalt ember vagy!-majd újra megcsókoltam.
Zayn még megpuszilta a homlokomat,majd a bár púltról elemelte a napszemüvegét,és beült az autójába és elhajtott.Én még ültem a teraszon egy ideig,elszívtam egy újabb csikk cigit.Teljesen elmélyültem a gondolataimban,majd az álom magával ragadott.
*********************************
-Mia,kicsim,ébredj!
-Mi?Tessék?Mi?Hol vagyok?-ébredeztem.
-Nyugi,én vagyok Zayn.Elaludtál itt kint a teraszon.Én már vissza is jöttem.
-Szia,drágám.Merre jártál?-érdeklődtem.
-Elmentem neked egy ajándékért.
-Nekem?Hol van?Mit kapok?
-Gyere,itt van a sarokban.
Amikor odavánszorogtam a sarokig,megpillantottam egy édes kiskutyát.Annyira aranyos volt.Mindig is imádtam a kutyákat.
-Köszönöm Zayn.De honnan tudtad meg,hogy mindig is akartam egy kis kutyát?
-Srácok,mit szólnátok,ha csinálnánk egy házi bulit ma este?-vetette fel az ötletet Harry.
-Ez jó ötlet!Mia te meg végre elhívhatnád a barátnődet,Cleot.-mondta Niall.
-Igen,végre megismerhetnénk!-helyeselt Louis.
-Ok,akkor inkább tartsuk holnap,hogy Cleo is ideérjen.Megyek és felhívom.
***
Felmentem a szobámba,és elkezdtem Cleot hívni.
-Szia,te partyállat!-ordítottam bele a telefonba.
-Szia.Mi ez a nagy lelkesedés?
-Semmi.Csak annyi,hogy holnap házibulit tartunk a srácokkal,és szeretnénk ha te is eljönnél.A fiúk megakarnak ismerni.-mondtam el egy szuszra.-Benne vagy?
-Természetesen!Máris lefoglalom a repülőjegyet.Holnap délután ott vagyok!-majd megszakította a vonalat.
Drága olvasóim!Itt van az új rész!Előre is bocsánatot kérek mindenkitől,mert elég szar lett ez a rész...de majd a következő részben megpróbálom felülmúlni!Jó olvasást!
Hirtelen melegem lett,és tanga-melltartóra vetkőzve kevergettem a kávémat a konyha asztalnál.Nekidőltem a falnak,rágyújtottam egy cigire,és átadtam magamat a nyuginak.Egyszerűen csak voltam. lebegtem,léteztem.És halál boldogan.A térdemre hajtottam a fejemet,és élveztem,hogy egy kurva gondolat,egy rohadék rossz érzés sincsen bennem.Nem érdekelt semmi. Marha jó volt ott a széken kuporogva.Újra és újra beleszívtam a cigarettába,élveztem,ahogyan a füst beleszáll a tüdőmbe.Egyszer csak hallottam,hogy nyílik a lakás ajtaja.Le se esett,hogy mi van.Lépteket hallottam,aztán valaki erősen megfogta a vállamat.Szinte fájt.Felnéztem. -Mi a faszt keresel itt?- kérdeztem. -Érted jöttem.Mi a jó büdös francot gondoltál,hogy csak úgy otthagytál?Azt hitted,hogy nem talállak meg!?Tévedtél,te kis kúrva.Most pedig vissza jösz velem,és nekem fogsz dolgozni.-megragadta a karomat és elkezdett rángatni az autója felé. -Hagyj békén,te rohadék!Engedj el..!-ordítoztam.-Segítség,valaki!Segítség! -Kár ordibálni,nem segít rajtad...semmi,és senki.Már az én tulajdonom vagy!-majd felpofozott. Megjelent Zayn az ajtóban,és észrevette,hogy Jason mit művel velem.Azonnal oda szaladt,és elkezdett kitépni Jason karmai közül.Sikerült neki,én elfutottam,ő pedig egy jó pár monoklit hagyott Jason arcán. -Jajj,Zayn...köszönöm...Megmentetted az életem..nem akartam vissza menni a putriba...-törtem ki sírásban. -Még szép,hogy megmentettelek...de rajtad meg mi a fenéért nincs ruha? -Melegem volt...-feleltem. -Szedd a cuccod,öltözz,elmegyünk egy kicsit sétálni...kitisztítani a fejedet... -Ok...pár perc és kész vagyok... Berohantam a szobámba...előkaptam az Eiffel tornyos-fehér bő pólómat,és a szürke bő nacimat...egy szürke Converse magas szárú cipővel..Kiegészítőnek egy piros táskát vettem elő,és a hajamat átkötöttem egy kendővel... Elindultunk Zaynel sétálni,csak sétáltunk meg sétáltunk.Olyan volt mintha a mennyországba lettem volna...A csendet én törtem meg. -Annyira bánom már,hogy elhagytalak.Én még mindig nagyon szeretlek.Remélem meg tudsz nekem bocsájtani,de ha nem..azt is megértem..csak nehéz lesz beletörődnöm. -Neked,nem megbocsájtani?Nagyon fontos vagy a számomra.Én mindvégig szerettelek és szeretlek is.Az érzéseim nem változnak könnyedén..-mondta Zayn,majd megcsókolt. Majd szépen lassan elindultunk hazafelé.
Kedves olvasóim...egy kis késéssel,de meg érkezett az új rész.Főhőseink komoly akadályokba ütköznek.
Nem szaporítom tovább a szót!Jó olvasást.
(Pár héttel később.A helyszín még mindig Bristol)
*Zayn szemszöge*
Nem ismertem rá Miára.Teljesen megváltozott mióta elhagyott.Úgy viselkedik mint egy erkölcstelen k*rva.Cigizik,iszik és kitudja még mit csinál.Ez már nem ugyanaz a lány,akibe én beleszerettem.De még bennem egy hang mindig szól,hogy a szívé a helyes út,és azt kell járnom.De szól a kétség is,hogy így nem járok jól.Egy hang már régóta szól bennem,de már százfelé tép.Vár a szakadék,ahová Mia beletaszít.Több száz lány ember akar,de én csak Miat.így bátor szerelmesként,most küzdenem kell,harcolnom kell,de mégis....a Föld a fejére állt.Bárcsak itt volna,de nincs itt.Száz út és szakadék.Kiben bízhatok?Soha sem fájt még ennyire,ordítani tudnék teli torokból.Olyan zavaros most az életem.Hol az álmom amiért élhetnék.....?Rúgnék és rombolnék,bátran falnak mennék.Törnék és zúznék.Ez egy harc,magamért csak,és nem másért!Lelkem valahol most utat kutat.Velem kellene,hogy legyen....de NINCS itt.Olyan gyorsan száll az idő.Hangorkán!És csak hajszol és űz.Talán Ő,vagy a SZERELEM?A zene miért nem segít most nekem?Hol van az álmom amiért élhetnék?
*Mia szemszöge*
Eget rengető fejfájással ébredtem.Semmire nem emlékeztem az elmúlt napokból.Olyan voltam mint egy élő halott.Nem tudtam hol vagyok,semmi nem volt ismerős a számomra,és senki nem volt mellett.Próbáltam egyenletesen venni a levegőt,mert nem volt valami kellemes dolog zihálni fájó mellkassal.Próbáltam gondolkodni.Meg kell keresnem a telefonomat,és fel kell hívnom... ki a faszt hívjak fel?Igen...Cleot,ő hátha segít.
-Hello-szólt bele vidáman.
-Értesítsd Zaynt,nem maradt sok hátra...nem élek már sokáig.A tegnap esti hely...-mire kiejtettem a telefonomat a kezemből.
Majd minden elsötétedett körülöttem,és leestem az ágyról.
*Zayn szemszöge*
Teljesen belemerültem gondolataimba.Gondolatmenetemből a telefonom csörgése ébresztett fel.Ismeretlen szám volt,nem akartam felvenni,de nagy nehezen felvettem.
-Szia,Zayn.Biztosan nem tudod,hogy ki vagyok,de ez most nem fontos.Mia óriási bajban van,én a barátnője vagyok,most telefonált,hogy hívjalak fel,mert már nincs sok hátra és nem bírja tovább...-hadarta az ismeretlen lány.
-Hol van most?-kérdeztem rémülten.
-Valami olyasmit beszélt,de nem értettem tisztán,hogy a tegnap esti hely...és ekkor megszakadt a vonal,és hívtam vissza de már nem vette fel...-hebegte a telefonáló lány.
-Tudom,hogy hol van..Megkeresem.-szakítottam meg a vonalat.
Ahogy csak tudtam,rohantam mindent hagyva.Nem érdekelt semmi és senki.Még annyi a szerencsém,hogy Bristolban vagyok,és nem mentem haza tegnap este.Amikor megérkeztem a koncert terem melletti épületbe ahol tegnap este csúnyán veszekedtünk Miával,és akkor megpillantottam a földön egy fél hol lányt.Mia volt az.Alig lélegzett.Máris hívtam a mentőt,nagyon megijesztett a látvány ami fogadott.
*Mia szemszöge*
Lassan kezdtem ébredezni.Megéreztem magam alatt az ágyat,éreztem,hogy a lepedő anyaga hozzáér a bőrömhöz.Egy puha könnyű pléddel voltam letakarva.Mintha a testem nem az enyém lett volna. Bassza meg,élek.Élek,a kúrva életbe.Pokoli fájdalom hasított a fejembe,és az magamhoz térített.Picit próbáltam mozdulni,de mintha tonnás súlyok nehezedtek volna rám.A csípőcsontom fájt a legjobban.
Felnyögtem.Képtelen voltam a szememet kinyitni.Valaki megsimogatta a hajamat,és a tudat,hogy nem vagyok egyedül,jó érzéssel töltött el.Rám tört a hányinger.Oldalra fordultam az ágyon,és lehánytam a padlóra.Sokáig öklendeztem,mire végre jobban lettem.Azt hittem megfulladok.Erőtlenül dőltem le az ágy szélére.
-Jól van Mia...semmi baj...Minden rendben lesz.-hallottam Zayn hangját,mintha sírt volna.
-Zayn,.....Zayn......-nyögtem alig hallható hangon.
Képtelen voltam beszélni rendesen.
-Itt vagyok kicsim.-mondta.
-Kaphatok egy kis vizet?
Zayn felemelte a tarkómnál a fejemet,mert nem bírtam tartani,és segített inni.Végre valahára kitudtam nyitni a szememet.
-Londonba,haza hoztalak,miután az orvosok kitisztítottak.
Éreztem,ahogy lassacskán visszacsúszik a tagjaimba az élet,de ezzel egy időben megfogalmazódott bennem egy kérdés,hogy mi a franc történt,és hogy kerültem ide.Elfogott a rémület.A legutolsó emlékem az,hogy bemegyek a klub retyójába belőni magamat.Aztán se kép,se hang,és felébredek itt.A kúrva életbe,ez csak egy valamit jelent...
Zayn valószínűleg leolvasta az érzelmeimet az arcomról,mert megszólalt:
-Igen,mindent tudok.Csak azt nem tudom még,hogy lehettem ilyen vak,és ilyen naiv.Láttam rajtad,de hittem neked,hogy csak beteges vagy és túlhajszolt.Nem akartam,nem voltam hajlandó elhinni azt,hogy az én barátnőm,a tehetséges,életvidám,minta barátnőm heroinfüggő.Igazából gyáva voltam.Ha be merem ismerni magamnak,és ha fel merlek hívni,akkor sokkal hamarabb kiderült volna.Csak féltem attól,hogy még jobban elveszítelek,mert megsértelek,és elmenekülsz teljesen előlem.Igazából nagyot csalódtam benned,Mia.Csalódtam benned,mert már egy ideje vastagon hazudsz nekem.De még jobban csalódtam magamban,mert azt hittem,én megtudom neked adni azt,amit egy pasi adhat a barátnőjének.Nem sikerült.Elrontottam mindent.
-Nem....Te semmit nem rontottál el.Szeretlek téged....És megadtál nekem mindent,amit egy lánynak lehet adni.Sajnálom,hogy egy elcseszett kúrva vagyok.
Sajnálom,hogy csalódást okoztam.Megyek,szedem a cuccomat,és itt sem vagyok.-feleltem.
Nem mertem neki azt mondani,hogy szerelmem.Majdnem elsírtam magamat,de eldöntöttem,hogy kemény leszek.
-Amelia!Nem mész te sehová innen.Soha többet nem mész sehová!Már ha elszeretnél menni,nem tartalak vissza...de...
-De hát csalódtál bennem,és haragszol rám.
-Nem haragszom rád.Magamra haragszom!És az nem azt jelenti,hogy nem szeretlek.Nem akarom,hogy elmenj!Azt akarom,hogy ide költözz,hozzám.Hogy végre tényleg boldogok legyünk.
-Komolyan mondod?-néztem rá meglepve.
-Soha,semmit nem mondtam még ilyen komolyan,szerelmem.Nem érdekel,kivel,és hogyan kell megharcolnom érted,de nem engedlek el többet.Ha szeretnéd,maradj itt nálam.
-Örökre?
-Igen,örökre...
Örökre Zaynel maradni.... és boldog lenni....és Londonban lakni.Nem kell többet koncerteznem,és vissza mennem a putriba....
Azt hittem egyszerűen képzelődöm.Nem tudtam felfogni....
Kedves olvasóim.Meghoztam az új rész!Eléggé bizonytalan vagyok a bloggal kapcsolatban,mivel nem nagyon írok komikat,ezért nem tudom,hogy érdemes e folytatnom az írást! "Felhívom kedves olvasóim figyelmét,hogy a következő blog fejezet elolvasása,12 éven aluliak számára nem ajánlott."
A tömeg őrjöngött amikor befejeztem a dalt.Sikongattak,és a nevemet kántálták.Nagyon élveztem ezt az egészet.De amikor megpillantottam valakit a tömegben,meglepődtem.Nem volt más,mint Jason.Igen,az a Jason.Aki rám akart mozdulni.Nem foglalkoztam vele,tovább énekeltem és táncoltam végig a showt.
A koncert után,amikor a lihegőben pihentem,valaki kopogtatott az ajtón.
-Búj be!-kiáltottam,azt hittem,hogy Chris vagy Anyám jön be,de tévedtem.
-Szia,fantasztikus voltál ma este!-mondta Jason.
-Te meg mit keresel itt?-néztem rá tágra nyílt szemekkel.
-Chris jó barátom,és mesélt nekem a ma esti fellépésről.És amikor megtudtam,hogy tiéd a koncertsorozat rögtön autóba ültem,és el jöttem megnézni téged.Nagyon tehetséges vagy.S az a dal,amit te írtál,az is mesés,és szenvedélyes.
-Kedves vagy,meg minden,de én még mindig haragszom rád,a csók miatt.-duzzogtam.
-Én nem akartam,tök részeg voltam,te pedig nagyon gyönyörű,és nem tudtam megálljt parancsolni.-mentegetőzött.-De egyáltalán nem bántam meg.-tette hozzá.
-Szakítottunk Zaynel,gondolom hallottad.-szomorodtam el.
-Igen,hallottam.Biztos megviselt.-ölelt meg.
-De én szakítottam vele.Mert én is megcsaltam 2-szer.Ő is megcsalt.Nem szerettük annyira egymást,hogy ellent tudjunk állni a kísértésnek.-meséltem,karjai között.
-Kétszer megcsaltad?-nézett rám,tágra nyílt szemekkel.
-Igen.Először Harryvel,akkor is részegek voltunk.Utána meg veled.-néztem a szemeibe.
Ekkor Jason,az állam alá nyúlt,felemelte a fejem,és ajkait ajkaimra tapasztottam.Nem húzódtam el,de az egész csók alatt sírtam.
*************************************
*Zayn szemszöge*
Már több mint 2 hónapja nem láttam Miat,csak az újságokból tudok meg róla valamit.Nagyon hiányzik,egész lénye,teste,gyönyörű arca,minden porcikája.Már csókolnám méz édes ajkait,de nem tehetem.Mert voltam olyan hülye,hogy hagytam elmenni.Vissza kell szereznem,bármi áron.Annyit tudok róla,hogy jelenleg Folkestone-,Norwich-,Leeds-,Glasgow-,Liverpool-,Manchester-,Birmingham-,Londonban adott már koncertet.Az újságírók azt írták,hogy fantasztikus volt a fellépésein.Azt is megtudtam,hogy visszafestette a haját barnára.A következő koncertje Bristolba lesz,amire én is elmegyek.
Rengeteg koncertet adtam.Chris rábízta a túrném vezetését Jasonra,akivel az utóbbi időbe elég közel kerültünk egymáshoz.Teljesen kimerültem,és még van egy csomó állomás.Nem bírom.
-Elfáradtam,kifáradtam.Nagyon nehezen táncolom végig a műsort,szükségem lenne egy kis szünetre.-bújtam Jasonhöz.
-Semmi gond.Szünetet nem tarthatunk,de itt van egy kis dopping.Mindennap egy tabletta,és nem leszel fáradt.
-Ez drog?Nem kell drog!-néztem rá.
-Nem drog.Ez orvosi úton előállított dopping szer.Semmi bajod nem lesz tőle.Próbáld ki.-majd víz után nyúlt és megitatta velem a "szert".
Hirtelen elkezdtem lezsibbadni,minden olyan könnyűnek és szárnyalónak tűnt körülöttem.Olyan voltam,mint akit fejbe vertek.
Bristol.Ma este itt kell fellépnem.Már fellépés előtt egy órával bevettem a szert,hogy minél hamarabb hasson.Olyan voltam mint egy bomba.Pörögtem,és úgy énekeltem mint még soha.A koncert nagyon gyorsan lement,de az is lehet,hogy csak nekem tűnt ilyen rövidnek.
A koncert után kimentem a hátsó ajtón elszívni egy szál cigit,és legurítani pár felest,az egyik vokalistámmal,Natali-val.(igen,az utóbbi időben rászoktam a cigire.)Annyira röhögtünk Natalival,hogy az már fájt.Hirtelen egy ismerős arcot pillantottam meg a sötétben.
-Shhhhh....-csitítgattam magunkat.
-Van fogalmad róla,hogy milyen káros a cigi,és hány óra van?!...-mondta Zayn.
-Későőőőő.... -mondtam röhögve.
-Hol voltál két hónapig?-kérdezett.
-Elrepültem a holdra.-vigyorogtam.-És vissza...-tette hozzá Natalie.
-Te ittál.-szagolt felém Zayn.
-Ding-ding-ding.-vigyorogtam.
-És még?Mit csináltál?-érdeklődött Zayn.
-Oh......soroljam a nevüket?
-Ezt ki kell aludnod.-nyúlt a karom után.
-Ketten voltak.Egy Tom és egy Jason.
-Hallgas,Mia.
-És mind kettő megbaszott.
-Fogd be a pofád.-csapott a számra Zayn,mire én felszisszentem.
Megragadtam Natalie kezét,és az ajtó felé szaladtam.Zayn utánunk futott.Bementünk az ajtón,majd eltorlaszoltam,nehogy bejöjjön.
-Nem jöhetsz be!-ordítottam.
-Miért?-kérdezte Zayn
-Magánszférának hívják,már nem vagyok gyerek.
-Ez nem az én Miám.
-Hagyj békén!!-ordítottam,az ajtóhoz vágva a vodkás üveget.
Ekkor megjelent mellettem Jason,én pedig rögtön le smároltam.Elkezdtem róla lehámozni a ruhát.És vadul csókolni.Majd megtörtént....(Erről inkább nem mesélek,mert ez kiskorúaknak nem ajánlott.)Egész éjszaka egymást kényeztettük,úgy...
Ahogy kiléptem az ajtón,anya már ott várt az autóban.Felhívtam,hogy vissza költözhetek-e hozzá,amire ő igent mondott,és még el is jött értem.
-Megérte,kicsim?Már is vége van a kapcsolatodnak MOCSÁRI DONHUÁNNAL?-nézett rám anya.
-Muszáj neked is,ezt szajkóznod? Elcsesztem.És,te már mennyi mindent elcsesztél.Senki sem tökéletes.-duzzogtam.
-Bocsi,csak én már az elején éreztem,hogy ez lesz a vége?-okoskodott anyám.
-Jól van,ne veszekedjünk.Nincs hozzá túl sok kedvem.
-Már nem a szállodában lakom.Van új lakásom,és Chrissel közös.
-Álljon meg a menet.Ki az a Chris?
-Ő,a barátom.
-Anyu,neked mióta van barátod?
-Hát,már egy jó ideje...Lassan egy fél éve lesz,hogy elköltöztél tőlem.
Kb egy 15 perces autó út után anya megállt az autóval egy gyönyörű ház előtt.Pálmafák álltak a kapuban.Egyszerűen gyönyörű volt.
-Ti itt laktok?Mégis kicsoda Chris,milliomos?
-Majdnem eltaláltad.Egy zene producer,akinek van még több kisebb vállalkozása is.Gyere,hadd mutassam meg a szobádat.
Utunk a szobámig egy gyönyörű nappalin vezetett át.
Anya egyúttal megmutatta az ő szobájukat,ugyanis a földszinten volt, míg az enyém az emeleten.
-És végül,íme a te szobád.-majd kitárta előttem az ajtót.
Egy csodás világba léptem be.A szobám egyszerűen fenomenális volt.
-Ez még semmi.Nézd meg a gardróbodat.Ott van számodra egy kis ajándék.-mondta anyám,csillogó szemekkel.
Izgatottan indultam el a gardrób felé,amikor kinyitottam az ajtaját,olyan látvány fogadott,amire egyáltalán nem számítottam.3 óriási cipős szekrénysorral találtam magamat szembe,majd amikor odébb léptem,egy táska szekrénysort is megpillantottam.
-Mert a lányom vagy,és szeretlek.Ezen az oldalon vannak a bakancsok,tegnap elvettem az egyik cipőt,de máris vissza teszem.-mondta,közbe visszahelyezte a polcra a szürke cipőcskét.
***************
Melegem lett.Levettem a kardigánomat,amikor anyu felszisszent.
-Egek,mi ez a rengeteg tetoválás rajtad?Mia,te régen nem voltál ez a vas stílusú lány.
-Változnak az idők,az emberek,és én is változtam.
-Hány tetoválásod van összesen?
-Vagy 15 biztos van.
-Jó ég.Mia,rád se ismerek.És mi ez a vörös haj megint?-piszkált bele a hajamba.
-Kellett egy kis változás,untam a régit.
**********************
Megjött Chris.Anya bemutatott minket egymásnak.Első ránézésre is aranyosnak tűnt anyám választotta.Aztán,amikor felajánlotta,hogy rendez nekem egy koncertsorozatot,akkor pedig végképpen bebizonyosodott róla,hogy irtó jó fej.Azt is elárulta,hogy már a jövő héten kezdődne az egész koncert sorozat.Aminek azt a nevet szeretné adni,hogy: "Sticks and Stones".
-De jó lenne,ha vissza festetnéd a hajadat barnás-feketére,mert az jobban néz ki,a reflektorfényben.Remélem nem gond.-nézett rám Chris.
-Nem.Ez egy óriási és kihagyhatatlan lehetőség,bármit megtennék.Holnap el megyek a fodrászomhoz,és átfestetem.
-Az első helyszín Folkestone lesz.Kapsz két vokalistát.Holnap be mutatom őket.A legjobbak.
-Ok,de most szeretnék egy picit pihenni,elég nyúzott napom volt.Jó éjt.-indultam el a szobám felé.
Chris annyira lefoglalt a koncertsorozattal,hogy nem is gondoltam ZAYN-re.De ez csak eddig ment.A fejemben újra lejátszódtak az elválásunk pillanatai.A szívem facsarodott kifelé,annyira hiányzott az érintése,testének melege és forró érzéki csókjai.Nemsokára elnyomott az álom.
Reggel amikor felébredtem,felhívtam a fodrászszalont,hogy hajat szeretnék festetni.Még ma elvállalták az átfestését.4-re kellesz mennem.
Az óra már 14:45 percet mutatott,egész délelőtt a szobámban ücsörögtem,és egy dalszövegen dolgoztam.Ezzel a dallal szeretném majd kezdeni a koncerteket.Mikor észbe kaptam,már 15:54 óra volt.Gyorsan beálltam a gardróbba és valami normális ruha után kutakodtam,kisebb nagyobb sikerrel.
Egy virág mintás szoknyát vettem fel,egy blúzzal,és szürke harisnyával.Feldobtam még egy lábszár melegítőt is.A szürke kabátomat is felvettem,mert elég hűvös volt kint,és a szél is nagyon fújt.Majd elindultam a fodrászat felé.Útközbe sikerült összefutnom pár paparazzóval,akik faggatni kezdtek a Zaynel való kapcsolatunkról.De én mosolyogva nem válaszolva kérdéseikre elsétáltam mellettük.
Míg a hajamon száradt a festék addig felmentem Facebookra,és Twittere.Egy érdekes cikken akadt meg a szemem.
"Mia O'Farrellt,aki Zayn Malik barátnője,ma vörös hajjal vidáman elment egy hajszalonba ma.Lehet egy újabb hard hasviseletet akar kipróbálni.Megtudtuk,hogy volt már benyírása is,hosszú világosba haja is,és most jelenleg vörösen hódit.A lesifotósok elkapták pár kép erélyig a mai délután.Hogy tetszik nektek vörös hajjal?"
Milyen gyorsak ezek a lesifotósok,nekem még meg sem száradt a festék a hajamon,de ők már felrakták,a 15 perce sem készült képeket az internetre.
Nemsokára kész lett a hajam is.Szerencsémre a haza felé vezető úton egy paparazzóval se találkoztam.Még egy rajongó se jött oda hozzám.Úton haza felé,kaptam egy SMS-t,Zayntől jött.
"Láttam a képeket,gyönyörű voltál ma is,mint mindig.Nagyon hiányzol.Szeretlek!!!
Zayn."
Nem volt kedvem neki válaszolni,haza értem.Nem volt otthon senki,ledobva a táskámat bementem a szobámba,és folytattam a dal írását.Az első versszaka már kész van.
"It's my last big breath what you want me to do?When you act all cool like you already knewthen i'll be stuck here cold, just waiting it through'till your heart starts beating for that somebody new"
(*1 héttel később)
Már a koncert helyszínén voltunk.Chris azt mondta,hogy rengeteg jegyet eladtak.Csak perc volt még hátra a kezdésik.A "Beautiful People" volt az első dal,amit előadtam. A fellépő ruhám egy overál volt,amit egy lila övvel fogtam át.Hajam enyhén be lett csavarva,és feltupírozva.Amikor ki álltam a színpadra,olyan jó érzés töltött el.Mintha mindig is ezt csináltam volna.Minden dal előtt volt egy kis felkonferáló beszédem.
A "Beautiful People" egy saját dal,én írtam az elmúlt héten.Leírtam benne minden fájdalmamat,és sebeimet,amit az utóbbi időben kaptam és okoztam.Azt hittem,hogy megtaláltam életem párját,de el b*sztam a lehetőséget.Most pedig szóljon a dal.
